1

Az eleveniszap szerkezetének jellemzése

(Módszertani ismertető)



Making a correct description

of the flocs in a certain sludge is

the most difficult part of microscopic

sludge exemination.”

(Eikelboom)


A mikroszkópos iszapvizsgálat

legnehezebb része pontos leírást adni

a pelyhek szerkezetéről.”



A szennyvíztelepeken szükség van arra, hogy a pelyhek szerkezetét nagy biztonsággal jellemezzük, a technológiai beavatkozásokat megalapozzuk, illetve a beavatkozás eredményességét igazolhassuk.


Ebben a munkában segítheti a technológus munkáját az alább ismertetendő módszer, melynek előnyei a következők:


- a felszerelés a legtöbb laboratóriumban rendelkezésre áll

- gyors

- pontos eredményt ad

- munkaigénye minimális

- egyszerű, tehát gyorsan tanulható

- az eredmény: mérési adat, így bárki számára meggyőző


A módszer értékét megalapozza eddigi használatának eredményessége a DMRV Zrt. szennyvízvizsgáló laboratóriumában.


A módszer fejlesztőjének állítása szerint a vizsgálati eredmények jelentősége összemérhető bármely más biológiai módszer eredményének jelentőségével, hiszen az eredmények közvetlenül a baktériumokról szólnak, melyek az anyagcsere-folyamatok döntő részét végzik a levegőztetőkben.

A módszer alkalmazásának tárgyi feltételei:


- zsírtalan tárgylemez

- mikroszkóp

- mikroszkópra szerelhető fényképezőgép

- valamilyen eljárás a képek számítógépre vitelére

- számítógép

- az elemzést elvégző program





A módszer végrehajtásának személyi feltételei:


- alapfokú számítógép-használati ismeretekkel rendelkező laboráns, aki tud mikroszkópot beállítani és fényképezni

- rövid betanulás után legfeljebb 5 perc munkaidő mintánként.


A módszer az alábbiak szerint végezhető el:


A zsírtalanított tárgylemezen szélessze a levegőztető iszapjának egy cseppjét. Száradás után készítsen róla képeket. A képeket másolja a számítógép egy könyvtárába, majd indítsa el a programot.


A módszer alkalmazásának részletei a módszer fejlesztőjétől személyesen tanulhatók meg.



A fent látható jó szerkezetű iszap képe alapján az alább látható függvényt állítja elő a program:


Egyszerűsített módon is megjeleníthetők az eredmények:


(Fent csak az egyik kép látható a több kép közül, melyek alapján az eredmények születtek.)


A fent látható, rossz szerkezetű, túlterhelt, kialakulatlan iszap képe alapján az alábbi függvényt állítja elő a program:


Egyszerűsített módon is megjeleníthetők az eredmények:


(Fent csak az egyik kép látható a több kép közül, melyek alapján az eredmények születtek.)

A „mérési tartományok” között több nagyságrendnyi eltérés van, ezért van szükség a normális és a logaritmikus beosztású skálára is. Ezek nélkül nem volnának a minták egyszerűen összehasonlíthatók.


A jó szerkezet ismérvei a függvény képe alapján:

- A függvény maximuma a 2-nél van, vagy ahhoz közel.

- 2-től távolodva a függvény 0-hoz közelít, minél meredekebben, annál jobb.


A gyenge szerkezet ismérve a függvény képe alapján:

- Az előzőekkel ellentétben a függvény „fő tömege” a 2-től távol van.

A BoxCount szerkezetvizsgáló eljárás rövid bemutatása



Az iszapról készített képet bináris (fekete-fehér) képpé alakítjuk, majd kis részletekre osztjuk.



Ezekben a kis részletekben levő szerkezeteket vizsgáljuk a BoxCount („dobozszámlálás”) matematikai módszerével. Ezt az eljárást sok területen alkalmazzák a szabálytalan, vagy szabálytalannak tűnő szerkezetek jellemzésére. A program minden kis négyzetre egy adott értéket határoz meg, mely annál nagyobb, minél tömörebb a szerkezet (maximum: 2). A „tömörség” csökkenésével távolodik 2-től. A fonalak elméleti értéke: 1. A pontszerű szerkezeteket tartalmazó képrészletek 0 közelébe esnek. A végső mérőszám a vizsgált kis négyzetben levő képpontok száma, melyeket összegzünk a hasonló kis négyzetek esetén.




Nagy Göde Péter, biológus-szennyvíztechnológus


Telefon: 20/66-59-001

E-mail: nagygodep@dmrvzrt.hu