![]() ![]() |
Példa az iszapszerkezet meghatározására. - Az iszapról készült kép szerkezete hasonlít az iszap szerkezetére. - Számítógépes képelemzésen alapszik. - A technológus számára számszerű jellemzést ad az iszapról. - Használata egyszerű. |
![]() |
- Az idén februártól októberig tekintettük át valamennyi levegőztetőnkben az iszapszerkezet változásait. - A technológiai paraméterek és elfolyó (vagy közös telepi elfolyó) szennyvíz adataival vetettük össze a változásokat. - A kémiai, biológiai, technológiai paraméterek összefüggése bonyolult rendszert alkot. - Az előadásban egyszerűen értelmezhető összefüggések bemutatására törekszünk. |
![]() | A technológusok ráhatása az iszapszerkezetre: -Alacsony tápanyag koncentrációnál a fonalasok előnyhöz jutnak (nagyobb fajlagos felület). -Magas iszapkoncentrációnál a tápanyag hamarabb elfogy- alulterhelés következik be. Cél: lehető legalacsonyabb iszapkoncentrációval üzemelni, amin még a tisztítási hatásfok elfogadható. |
![]() | A levegőztetett medencék iszapszerkezete és szárazanyag tartalma közti összefüggések: A túl magasan tartott szárazanyag koncentráció gazdaságtalan üzemeltetést eredményez. Az iszap elhelyezés átszervezésével letermeltük a felesleget. Szeptemberre a hab bedolgozódott (mintavétel is könnyebbé vált). A szárazanyag tartalom csökkentésével, nőtt a terhelés, a pehelyképzők előnyhöz jutottak és a fonalasság visszaszorult. A jobb szerkezetű iszap jobban is ülepszik, megkönnyítve a fölösiszappal való további teendőket. |
![]() | A szárazanyag tartalom növekedésével a szerkezet kezdetben javult, majd 5 kg/m3 felett gyengült. A telepre jellemző optimális szárazanyag értéket érdemes fenntartani (évszakonként eltérhet). |
![]() | A fonalasok mennyisége nőtt, oka: az iszap présről jövő csurgalékvíz iszapja visszajutott a levegőztetett medencébe. Maximális fonalasodáskor iszapfelfúvódás és -elúszás. A koncentráció szabályozása mellett a recirkulációt is maximálisra állítottuk. A szerkezet vizsgálat mellett más biológiai vizsgálat is segíti az üzemeltetést, a fonalasok tipusa: -Microthrix parvicella ami behatol a pelyhekbe és rontja szerkezetüket, vagy -021N ami nem rontja a szerkezetüket (erre a telepre ez jellemző). |
![]() | A szárazanyag csökkentést a túltisztítás indokolta. Így a levegő bevitel is csökkenhet, illetve jobban hasznosul. A tisztítási határérték betartásáig lehet csökkenteni az iszap tartalmat. A nagy tömegű biomassza változásához apró, de huzamosabb ideig tartó változtatásra van szükség. A rendszer ugyanakkor nehezebben is billenthető ki (pufferkapacitás). |
![]() | A szárazanyag tartalom mellett a másik fontos üzemeltetési paraméter az oldott oxigén. A kevesebb oldott oxigén kedvez a fonalasok szaporodásának (nagyobb fajlagos felületük miatt hatékonyabb felvétel). Az oldott oxigént takarékossági szempontból tartjuk a legalacsonyabb elfogadható szinten. Ez évszakonként és telepenként eltérő. Az iszapszerkezet ismerete és változásainak tendenciái segítik megtalálni az optimális koncentrációt. |
![]() | Áttérünk a tisztított víz paramétereinek az iszapszerkezettel való összevetésére. A telepre jellemző határértékek piros számmal, vagy pirossal karikázva láthatók az y2 tengelyen. Elsőként a kémiai oxigénigényt nézzük. Jobb szerkezetű iszap alacsonyabb KOIk-t eredményez. A változások iránya és mértéke itt azonos, arányos. A leggyakrabban a biológiai és kémiai változások időben eltolva jelentkeznek. Váratlan külső események is befolyásolják a szerkezetet, itt egy beérkező olajos szennyeződés mérgezte az iszapot. |
![]() | A szerkezet javulása bizakodásra ad okot. A kémiai változások 2-3 hét lemaradással jelentkeztek. A szerkezet romlásakor kezdtük keresni az okokat. Ezen időszakra jellemző oxigénbeviteli problémák rontották az iszap szerkezetét, ami a tisztítási hatásfokot is csökkentette. Közvetve hatással lehetett az utóülepítők magasan tartott iszapszintje, ami iszapelúszást eredményezett és a KOIk ilyen mértékű növekedését okozta. |
![]() | A jobb szerkezet jobb KOIk-t hoz, szintén időeltolódással. Utólag szépen látszanak az összefüggések, de amikor a folyamatban benne vagyunk, még nem lehetünk biztosak a jó labor eredményekben. Korábbi tapasztalataink, a szerkezetváltozás tendenciája és az időbeli eltolódás utalhatnak a tisztítási eredményekre. |
![]() | 35 hét vizsgálata látható. Az első részt szeszélyes változások jellemzik. Év elejétől nagymértékű fonalasodás jellemző, amit többek között levegőbeviteli nehézségek okoztak. A fonalasok üzemeltetési nehézségeket okoztak, (sűrítés, rothasztás...). A második részben egy erősödő szerkezetet és ezzel párhuzamosan javuló, stabil KOIk-t láthatunk. Mindezt a változást az iszap szárazanyagának lassú, fokozatos csökkentésével értük el. |
![]() | A következő vizsgált paraméter a biológiai oxigén igény. A grafikonon párhuzamos változásokat figyelhetünk meg, jobb szerkezet jobb BOI5-t eredményez. Augusztus elejétől az automata vezérlés meghibásodása nehezítette a telep beállításait. Ez megmutatkozik a kiugró BOI5 értékben. Az üzemeltetéshez megfelelő műszerezettség szükséges. |
![]() | Az előzőhöz hasonló összefüggés a BOI5 és az iszapszerkezet között. A BOI5 mérés 10mg/l alatt bizonytalan numerikus érték, de a tendencia jól látható. |
![]() | Az ammónium összefüggései az iszapszerkezettel. Az év elejétől kezdve látványos javulások a telepen. Az iszapvonal rendbetételével kezdtük (nyersiszap elvétel módja, üteme, az iszapvonalon lévő szárazanyag tartalmak optimalizálása...) Ezzel párhuzamosan a vízvonalon a rossz szerkezetű iszap letermelése, a szárazanyag tartalom és a megfelelő recirkuláiciók beállítása az iszapszerkezet javulását eredményezte. Március közepétől beindult a nitrifikáció. A lebontás a szerkezet javulásával fokozódott. |
![]() | A szerkezet 5 héten keresztül romlott, mire a nitrifikáció is sérült. A változások ismeretével finombeállításokkal korrigálhatunk. A javulást műszaki problámák akadályozták. Az oldott oxigén szonda hibás értékről szabályozva, túl kevés levegőt biztosított a rendszernek. Érdemes a mérőműszerek eredményeit fenntartással kezelni. |
![]() | Az iszapszerkezet és ammónium párhuzamos változásai. Az ammónium emelkedés okai: -A melegebb időben az iszap gyorsabban szaporodott, fölösiszap elvételeket sűrűbben korrigáltuk. -A telepre nagy mennyiségű nyersiszap szennyezés érkezett ami elhasználta az oxigént, szárazanyagot csökkentettük. |
![]() | Hosszabb időszak áttekintése. A stabilizáció után ügyelni kell az üzemeltetéshez szükséges berendezések működőképességére, illetve a tartalékok meglétére! Problémáink voltak a fúvókkal és recirkulációs szivattyúkkal. A levegőbevitel a napi és hétvégi terheléseknél nem fedezte a telep szükségletét. Augusztus elejétől maximális légbevitel és recirkuláció mellett a javuláshoz több hétre volt szükség. |
![]() | Az ingatag és stabil üzemállapot összefüggése az iszapszerkezettel most ammóniumra nézve. Az év eleji kiugró ammónium értékek hátterében levegőproblémák álltak. A problémákra hamar fény derült, de javításuk elhúzódott, így kényszermegoldásokat alkalmaztunk. |
![]() | Végül az összes nitrogén és az iszapszerkezet összefüggései: A vizsgált telepen az iszap váltakozva anoxikus és oxikus körülmények közé kerül. A pelyhek így nem tudnak megerősödni. A telepre jellemző fonalas a Microthrix parvicella szinte állandóan jelen van. A szerkezetjavulás hátterében a csapadékos idő okozta hidraulikai terhelés növekedése áll. Az iszap egy része kimosódott (főleg a rosszabb szerkezetű), ami kedvezően befolyásolta a pehelyképzők szaporodását. Azóta beépítésre került egy bukóél, ami maximálja a biológiára mehető szennyvíz mennyiségét, így megvédi az eleveniszapot a kimosódástól. A többletvíz mechanikai tisztítás után folyik a tisztított szennyvízhez. |
![]() | Hasonló párhuzam a két paraméter között. A telepre a szokásos vízmennyiség érkezett, tehát nem ez áll a jelenség hátterében. Ezen a telepen nincs anoxikus medence, így erős kompakt pelyhek alakulnak ki. Egy nézet szerint a kompakt pelyhek belsejében létrejövő anoxikus viszonyok lehetővé teszik a "pelyhen belüli denitrifikációt". Bár az adatok nem mondanak ennek ellent, ezzel még nem bizonyítják az állítás igazát. Ha létezik is a jelenség, mértéke nem éri el határértékek biztosításához szükséges mértéket. Összefoglalva: Érdemes a jó működést biztosító legkisebb összes szárazanyaggal (iszapkoncentrációval) dolgozni, mert: -kisebb az oxigén igénye, -könnyebben elkerülhetjük az alulterhelésből adódó fonalasodást, éhező iszapot. Ezzel folyamatosan előnyben részesítjük a pehelyképző baktériumok szaporodását. Az iszapszerkezet ismerete a DMRV-nél már évek óta hatékonyan segíti az alkalmas üzemelési paraméterek megválasztását. |